openSUSE Leap 42.1 What a bummer...

openSUSE újra és újra visszatér a gépre..

Nemrégiben lehetőségem volt gépet bővíteni, ezért gondoltam a megnövekedett háttértárnak hála, no meg, mivel először van SSD-m, kipróbálom megint az openSUSE-t. Az SSD-re való telepítésről eddig bibliányi anyagot olvastam. Majd azt a végkövetkeztetést vontam le, hogy:
- btrfs-ben alapból van autotrim

- azért nem árt a /var, valamint a /tmp mappákat külön kezelni (mivel van HDD, ezért arra áttenni)

Így is tettem. Bár így utólag elgondolkodva, lehet, hogy paranoid vagyok. A fórumon (hup) sokan azt írták, hogy felesleges para ez az SSD partícionálgatás, mert mire az írási lehetőségeinek végére ér, addigra úgyis vesz az ember nagyobbat. Mindegy, én azért még a / partíciójának becsekkoltam telepítés közben a noatime opciót is. Mert hogy ezt szépen lehet grafikus felületen ma már.

Na de a lényeget: Az openSUSE-nak legutóbb a 13.2  kiadását használtam hosszabb távon. Azóta egyszer próbáltam a Leap-et, de akkor még nem nyerte el a tetszésemet az új KF5.

No persze nem azért, mert nem esztétikus, hanem mert nem elég stabil. A gépem fejlesztése a grafikus vezérlőre egyelőre nem terjedt ki, ezért "hála" az AMD mérnököknek, nem élvezhetem az ilyen csillivilli felületeket, mint a KF5. Mondjuk komolyabban nem is ástam bele magam, az is lehet, hogy a múltkori képernyő villódzás, KF5 bug volt, amit esetleg már javítottak azóta. Ha ezt leszámítjuk, sajna még akkor is ugyanazokban a gyermekbetegségekben szenved a KF5, mint az elődje a KDE 4, vagy Plasma desktop vagy mi. A KDEPIM szoftvercsomag (rss olvasó, levelezőkliens, naptár, névjegyzék, akonadi, balou, kwallet) nagyjából használhatatlan. Az online accounts nevű csodához nem lehet adni online fiókot, szóval csak úgy díszeleg a "vezérlőközpont" színes ikonjai közt. Legalábbis egy-két hónapja ezt tapasztaltam. A KF5 elődje, a KDE4/Plasma desktop az utóbbi időben már egész stabil volt(mármint, ha nem akarjuk használni a kmail/korganizer/akregator/kwallet kvartett egyikét sem). Értem, hogy újra kellett írni az egészet, de még nagyon messze van a stabiltól. Számomra felfoghatatlan, hogy egy ilyen nagy vállalati múlttal rendelkező disztró egy ennyire instabil félkész valamit választ grafikus felületnek.

Most úgy döntöttem, mivel eddig negatív tapasztalataim voltak a nagy asztali környezetekkel openSUSE alatt, most valami könnyedebbel telepítem. Így lett az a vége, hogy telepítéskor az Xfce-t jelöltem be.

Az Xfce mindig is elkerülte a figyelmemet, mert amikor még Gnome2-t használtam Ubuntun, akkor nem volt sokkal gyorsabb nála, amikor Crunchbanget használtam az Openboxot nem verte semmi használhatóságban, Amikor meg openSUSE volt a gépemen, azt mindig KDE-vel használtam. Crunchbang és Bunsenlabs alatt fel szoktam pakolni, de csak azért, ha esetleg vendég ül a gépem elé, meglegyen neki az a Windows XP feeling..

Szóval feltettem az Xfce-t (meg azért egy Openboxot is :-D) és jó minimalista stílusban beállítottam, ahogy nekem kényelmes. Így most jöttem rá, mennyire kézre tud állni. Mennyire nincs útban. Szinte bármelyik nagy asztali környezetet lehet szimulálni Xfce-ben, persze nekem a klasszikus két paneles megoldás jött be:

 Használat közben kiderült számomra az openSUSE semmivel nem rosszabb, mint a Debian. Vannak egyértelmű előnyei, meg tagadhatatlan hiányosságai/idegesítő megoldásai.

Amiket szeretek:

- sokkal frissebb csomagokat szállít, mint a Debian

- van annyira stabil, mint a Debian

- a software.opensuse.com-on egy kattintással is lehet telepíteni szoftvert, nem biztos, hogy guglizni kell, meg githubot túrni forrásért, ha akar az ember valamit

- van ez a Yast... van mikor szeretjük, van mikor nem, most ide írom a "szeretem dolgok" közé

- a zypper elég fejlett csomagkezelő, a Yast grafikus felületén is elég sok dolgot lehet állítgatni, informálódni a csomagokról. Talán picivel jobb, mint a Synaptic.
- ha valamit beállítok, akkor az úgy van, és mindig, és mindig, és megint, és örökké

- van rollback alapból többféleképp: egyrészt eleve grub-ban listázza a régi kerneleket, tehát ha valami elqródik, visszabootolhatok egy régebbi kernellel. Másrészt a BTRFS miatt is van snapshoot, bár ez bármelyik disztróban megvan. Zyppert még nagyon mélyen nem elemezgettem, de a Yast logja alapján szépen el lehet távolítani, ami esetleg elcseszett valamit (pl esetemben az amd fglrx driver).

- Yast ismét: a csomagkezelőben szépen lehet szűretni mintákra (pl: asztali környezet, játékok), vagy repókra, van több nézet, áttekinthető.

- lehetőség van vendor change-re, azaz váltani a terjesztők közt, ha egy csomagot adott terjesztő/forrás frissebb verzióban "szállít", át lehet rá "állni", persze a következményekkel (függőségek törése) számolni kell.

- Yast harmadszor: Mindent szájba rág, megkérdez 3szor, hogy biztos, hogy akarja-e ezt a forrást felvenni, de biztos, hogy akarja-e, meg, ha ezt most telepíti, ezt és ezt a csomagot megtöri, telepíti -e mégis, vagy előző változat.... Szóval ha az ember nem balfék, és tud olvasni, nem nagyon lehet összeborítani a rendszert.

- Komolyabb dolgokhoz kell a sudo, vagy root jog, szóval itt nem olyan egyszerű összekócolni a dolgokat..

Amit nem szeretek:

- Yast, most azért nem szeretem, mert TEKERI A PROCIT.. Mármint amíg frissít, vagy amíg előtúrja a csomagkezelőt. Lehet, hogy a packagekit a hibás ebben, nem is annyira a Yast, de én azt tapasztaltam, hogy pl egy hálózati beállításoknál is meglöki egy pillanatra a procit.

- Magyar közösség szinte nem létezik, tehát alig találni online magyar segítséget. Marad az angol, meg a német. Még az a szerencse, hogy I am sprechen inglés..

- A csomagválaszték nem olyan nagy, mint Ubuntun, sok triviálisnak tűnő alkalmazáshoz úgy kell összevadászni a függőségeket. Vagy, mivel a fejlesztők zöme eleve Ubuntura koncentrál, olyan függőségeket követel egy-egy alkalmazás, amiket mondjuk más néven kell keresni az openSUSE repókban, ha az ember gyereke forrásból próbál telepíteni. Esetemben pl egy Shutter telepítés után elszáll, mert nem találja a "perl Gnome2.pm" csomagot.. Ma már nem nézek utána, de gyanítom, hogy meglesz az valahol más néven.. :-D

- Yast sokadszor: Igen ide is, mert ez néha idegesítő... Mindent szájba rág, megkérdez 3szor, hogy biztos, hogy akarja-e ezt a forrást felvenni, de biztos, hogy akarja-e, meg, ha ezt most telepíti, ezt és ezt a csomagot megtöri, telepíti -e mégis, vagy előző változat....
- Ide is: Hogy lehet egy vállalati felmenőkkel rendelkező komolynak számító disztrónak a KF5 az alapértelmezett asztali környezete?!?!

Végkövetkeztetés:

Az openSUSE kiszámítható módon halad tovább, kiváló disztró azoknak akik szeretnek kézben tartani mindent grafikus felületen. Talán ideális lehet olyan vállalati környezetben, ahol már sikerült Linuxra váltani. Bizonyos megoldásai megkönnyítik a sysadminok életét. A Yastnak rengeteg vállalati környezetben kihasználható funkciója van (webyast, samba, vnc, proxi, firewall, Windows Domain beállítások satöbbi, satöbbi) A csomagkezelőben mi is hozhatunk létre telepítési mintákat, emellett létezik egy online megoldás is saját mini disztribúció összekattintgatására.

Szóval kezdőknek csak felügyelettel ajánlanám, de tapasztaltabb Linux felhasználóknak semmivel sem rosszabb openSUSE-ben a terminált túrni, mint bármely más disztróban. Fejlesztők, haladó felhasználók, kis és középvállalati környezetek.... Ezek lehetnek az openSUSE célközönsége. Már amennyiben nem a KF5-öt választották volna alapértelmezett asztali környezetnek. Ez egy olyan ballépés volt, amire még az angol is csak annyit mond: oh, what a bummer... Szerencsére telepítéskor lehet mást választani, valamint a már feltelepített rendszerre is könnyedén lehet kattintani másik grafikus felületet.

Mindenesetre egyelőre elvagyok vele.. :-D