2012. júl. 30.

Az asztal, ahol élünk

Kedves Olvasóim!

Hosszas hallgatás után, úgy gondoltam, hogy cikksorozatot indítok. A sorozat boncolgatni fogja a Linux felhasználói felületének lehetőségeit. Az első pár rész fontosabb alapfogalmakat tisztáz, majd a későbbiek folyamán részletesebben is szeretném bemutatni a cikkekben szereplő asztali környezeteket, ablakkezelőket, munkamenet kezelőket.


1. Rész: Asztali környezet.

Linux alatt rengeteg lehetőségünk van arra, hogy kialakítsuk asztali környezetünket számítógépünkön. Néha talán túl soknak is tűnhet egy újonc Linux felhasználó számára. Ugorjunk is a mélyébe, és oszlassunk el rögtön pár tévhitet, téves információt.






Mi az az asztali környezet?

Az asztali környezet

Az asztali környezetek komplett megoldást kínálnak rendszerünk kezeléséhez. Azaz egységes kezelőfelületet nyújtanak, melyen keresztül számítógépünk operációs rendszerével kommunikálhatunk, parancsokat adhatunk neki. Az asztali környezetek mellett, természetesen megmarad nekünk a jól bevált parancssori felület is, ám grafikus kezelőfelületen pár kattintással hatékonyabban végezhetünk feladatainkkal.

Az asztali környezetek tartalmazzák az ablakok, menük megjelenítéséhez szükséges ablakkezelőt, az ablakok tartalmát megjelenítő widget-rendszert, valamint egyéb alkalmazásokat. Ezek általában különféle panel alkalmazások, egyedi menürendszerek, saját fájlkezelő, webböngésző stb.

Példa:

A Gnome részei az alábbi alkalmazások(a teljesség igénye nélkül):

AbiWord szövegszerkesztő, a GNOME Office része;
Gnumeric táblázatkezelő, a GNOME Office része;
GNOME-DB adatbázis-kapcsolati alkalmazás, a GNOME Office része;
Epiphany webböngésző;
Evolution levelező és naptáralkalmazás;
Pidgin üzenetküldő program;
Empathy azonnali üzenetküldő;
Gedit egyszerű szövegszerkesztő;
GIMP rajzprogram;
Ekiga telefon és VoIP alkalmazás;
Nautilus fájlkezelő;
Rhythmbox zenelejátszó program;
Totem médialejátszó.

Asztali környezetek csoportosítása

Az asztali környezeteket a legkönnyebben a fejlesztői eszközkészlet alapján lehet csoportosítani, melyet a fejlesztésük során felhasználtak tervezőik.

- QT alapú: KDE, RazorQT
- GTK+ alapú: Gnome,  Mate(Gome 2.xx fork), Lxde, Xfce, Rox Desktop
- FLTK alapú: EDE
- Gnustep alapú: Étoilé
- ETK alapú: Enlightenment

Most sokakban felmerülhet, hogy a Unity, a Cinnamon miért nem szerepel a felsoroltak közt... A következő részben (jövő héten Hétfőn) az egyedi munkamenetekkel (angolul: standalone session) ismerkedhetünk.

openSUSE 42.2

Folytatódik openSUSE használatom története.. Ami azóta történt: Már nem csak virtuálisan használom, hanem élesben Már nem a 42.1-et, ha...